Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kézzsibbadás ideggyógyászati okairól

2016.02.11

Az idegrendszer számos betegsége okozhat zsibbadást a felső végtagon. Ideggyulladások általában nemcsak a kézen, hanem a lábon is okoznak zsibbadást. Elsősorban a kesztyűnek vagy zokninak megfelelő területeken jelentkeznek, a végtagok tövénél kevésbé.

 


Legkifejezettebben az ujjakat, a talpat és a tenyeret érintik, sokszor hasogató fájdalommal járnak, a láb és a kéz gyengeségét is okozzák. 

A kiváltó ok gyakran cukorbetegség vagy mértéktelen alkoholfogyasztás, de gyógyszerek, immunbetegségek, fertőző folyamatok is szerepelhetnek kórokként. Vitaminok adásával, a kiváltó ok kiiktatásával vagy kezelésével javíthatjuk ezeket az állapotokat.

Alagút szindrómák

A kéz zsibbadása okainak másik csoportjába tartoznak a végtagokat behálózó környéki idegrendszer szálait összenyomó tényezők. Ezek az idegszálak csontok, izmok, szalagok által képezett "alagutakban" haladnak. Ezek után nevezik az összenyomásuk miatt létrejövő kórképeket "alagút szindrómáknak". Ilyen a kéztő (carpalis) alagút szindróma, mely elsősorban gépírókon, kötőkön alakul ki a kéztő tenyéri oldalán futó ideg károsodásakor. A tenyér és az ujjak tenyéri oldali zsibbadását a kéz gyengesége és általában erős, különösen éjszaka fokozódó karfájdalom kíséri.

A singcsonti (ulnaris) ideg alagút szindrómája kétkezi munkásokon, leggyakrabban villanyszerelőkön figyelhető meg. A könyök belső oldalán futó ideg megszorul egy félig csontos alagútban és állandóan dörzsölődik annak falához. Ennek hatására néha tapintható dudor is megfigyelhető, különösen soványabb egyéneken. A tenyér és az alkar singcsonti (kisujj felőli) oldalán okoz zsibbadást, mely állandó jellegű. A kéz kis- és gyűrűsujjának gyengesége is kíséri, de könyöktáji fájdalmat is okozhat. 

A fentieken kívül a kézen még számos jellegzetes, de ritkább alagút szindróma ismert. Szinte mindegyiknél megfigyelhető, hogy az ideg összenyomása helyét ujjunkkal megnyomva áramütésszerű érzés fut végig a kezünkön az ujjak irányába. Az alagút szindrómák kezelése lehet nyugalomba helyezés, helyi szteroid-infiltráció, esetleg az ideg műtéti feltárása és felszabadítása. 

Az idegrostok a központ felé haladva kötegekké szedődnek össze, a felső végtag idegei az úgynevezett "karfonatba". Ez a nyak és a mellkas találkozása táján, a kulcscsont mögött fut csaknem vízszintes irányban. 

A karfonat sérülése létrejöhet baleset, a kar túl erős megrántása következtében, de a környező csontos és lágyrészképletek is nyomhatják az idegfonatot (feszes nyakizmok, alsó nyakcsigolyáról eredő borda, tüdőcsúcsban ülő daganat), néha a körülvevő erekkel együtt. Ilyenkor csaknem az egész felső végtag zsibbadása jön létre változatos bénulásokkal és gyakran erős fájdalommal. Nehéz tárgy lógó karral történő cipelése, vagy felemelt karral történő tartós munkavégzés is fokozhatja a panaszokat. Kezelése az ideg nyomás alól történő felszabadítása műtéti úton, ha a panaszok szükségessé teszik. 

Nyaki gerinc okok

A karfonatba összeszedődő idegszálak a nyakcsigolyák közötti kis lyukakon ideggyökökké csoportosulva jutnak be a gerincvelőbe. Nyaki csigolyabetegségek (spondylarthrosis), porckorongsérv, csigolyasérülések a nyaki ideggyökök sérülését okozhatják ezeknél a lyukaknál. Okozhat karzsibbadást, mely az ujjakig sugárzik lefelé, és általában kézgyengeség, kar- és nyakfájdalom is kíséri. 

Kezelése izomlazítók, fájdalomcsillapítók adása, a nyak rögzítése lehet első lépésben úgynevezett Schanz-gallérral. A nyaki gerincre adott különböző fizikoterápiás eljárások is segíthetnek. Bizonyos esetekben (porckorongsérv, csigolyatörés) műtét végzése is indokolt lehet. 

Stroke

A központi idegrendszer megbetegedései közül a szélütés (stroke) okoz leginkább karzsibbadást. A zsibbadás ritkán érinti csak a kart, gyakrabban az arcot és a kart, vagy az azonos oldali mindkét végtagot. Ez a zsibbadás szinte sohasem jár fájdalommal, de gyakran a kéz és a láb ügyetlensége, bénulása kíséri, valamint a száj ferdesége. A jobb kar zsibbadása, gyengesége beszédzavarral is járhat. A kórok az agyi vérkeringésben keresendő. Általában érelzáródás okozza a szélütést (helyben létrejövő vérrög=thrombus, vagy tovasodródó rög=embolus következtében), csak körülbelül 10 százalékban agyvérzés. Ilyenkor nagyon fontos az azonnali orvosi segítség és a gyors kivizsgálás, mivel az agyszövet már percek alatt is visszafordíthatatlan károsodásokat szenvedhet.

Semmiképpen sem szabad senkinek sem abba a hibába esnie, hogy panaszait elbagatellizálja, hogy ha ezek a kézzsibbadásos-bénulásos tünetek csak néhány percig vagy óráig tartanak. Későbbi tartós és visszafordíthatatlan, egyébként pedig megelőzhető bénulás előfutára lehet egy ilyen panasz. A kezelés ilyenkor általában agyi keringést javító gyógyszerek adásából, és az agyat ellátó verőér kimutatható szűkülete esetén ennek műtéti kitakarításából állhat. 

Sclerosis multiplex és egyéb betegségek

A fentieknél jóval ritkábban sclerosis multiplex (az agyi idegrostok burkának szakaszos elvesztése miatt kialakuló betegség), agydaganatok, az agy sérülései, esetleg gyulladásai is okozhatnak kézzsibbadást. Ezek kizárása miatt is érdemes neurológushoz fordulni.

Amint a leírtakból is látható, a kézzsibbadás a neurológiában sem tartozik a ritka tünetek közé. Fontos a pontos diagnózis (neurológiai vizsgálat, röntgen, agyi CT, MRI, elektromiográfia, elektroneurográfia, duplex ultrahang) alapján megkezdett mielőbbi kezelés. A létrehozó számos betegség kimenetelében egészen széles skálát ölel fel és kezelésük is merőben eltérő lehet. 

 
 


Az iPademről küldve
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.