Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Remény a sclerosis multiplexben szenvedőknek? A jó hírre még várni kell

2012.03.15

Egy-két éve felröppent egy hír, amely reményt ébresztett a sclerosis multiplexben szenvedő betegekben: egy olasz professzor összefüggést talált az SM és a - műtéttel kezelhető - nyaki vénaszűkületek között. Összefoglaltuk, hol tartanak ma a kutatások.

Reményt ébresztő kutatások

Amint arról az MSMBA (Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány) a honlapján beszámolt, néhány évvel ezelőtt egy olasz professzor, dr. Paolo Zamboni a munkatársaival együtt a sclerosis multiplexben (SM-ben) szenvedő betegeket abból a szempontból kezdte vizsgálni, hogy nincsenek-e beszűkülve a központi idegrendszert (agyat és gerincvelőt) a szívvel összekötő vénáik. A kutatók ugyanis összefüggést feltételeztek az agyi krónikus vérelvezetési zavar (chronic cerebrospinal venous insufficiency, CCSVI) és az SM betegség kialakulása között. Úgy találták, hogy az SM betegek többségének van szűkülete a vizsgált nyaki vénaszakaszokon (a belső juguláris és az azygos vénákon), és feltételezéseik szerint a szűkület miatt az agyból lassabban áramlik a vér, és megnő a nyomás az érintett agyi területeken. Ha a szűkület feletti érszakaszokon az érfalak gyengébbek és nem bírják a megnövekedett nyomást, a vér-agy gát sérülése következhet be. Ezáltal különböző anyagok juthatnak át a vérből ezen a félig áteresztő lipid membránon az agyi vagy gerincvelői folyadékba, amelyek ott vaslerakódást, ödémát, gyulladásos gócokat alakíthatnak ki. Zamboni professzor felvetése szerint ezek okozhatják az SM tüneteit, vagyis vénatágító műtéttel javítani lehetne a sclerosis multiplexes betegek állapotán.

 

"Felszabadító műtétek": javulás igen, gyógyulás nem történt

Zamboni professzor műtétsorozatba kezdett: az SM-beteg páciensei vénáiban ultrahangos vizsgálatokkal azonosított vénás szűkületeket ballonos értágító eljárással "szabadította fel". Az amerikai dr. Michael Dake professzor csatlakozott Zamboni kutatásaihoz, és a Stanford Egyetemen maga is több tucat páciensen hajtott végre vénatágító műtétet. Ő az eljárás során rugalmas fémhálócskákat, stenteket ültetett be a szűkült vénaszakaszokba, hogy ezek megakadályozzák a véna összenyomódását, elzáródását. Pácienseinek többsége javulásról számolt be, legalábbis az SM-tünetek egy részében: enyhült az állandó fáradtság, zsibbadás, gyengeség, az érzészavarok. A műtéteket végzők pedig arról számoltak be, hogy a műtéteknek nem volt számottevő komplikációjuk, viszont a vénák újra visszaszűkülésének esélye nagy. Az SM tünetek csökkenése csak a betegek egy részénél, a relapszáló-remittáló típusú SM-ben szenvedőknél volt megfigyelhető.

Az SM-es betegek Magyarországon is nagy reményekkel fogadták a kutatások hírét, felfokozott érdeklődéssel követik nyomon a műtéteken átesettek tapasztalatait, visszajelzéseit. A sorstársak számára létrehozott blogon megismerhetjük egy műtött, (amerikai orvosok által kezelt) magyar beteg tapasztalatait is. "Az életminőségem jelentősen javult, és ezzel együtt a jövőképem a kilátástalan rettegésből egy pozitív, reményekkel újra teli jövőképpé változott" - írta Katalin a két vénatágító műtétje után. Epilepsziás, inkontinens tünetei, fejfájásai, nehézlégzéses panaszai megszűntek, beszéd-, mozgás-, egyensúlyzavarai jelentősen csökkentek, javultak az olyan SM-re jellemző tünetei is, mint az izomrángás, az izomgyengeség és a fáradtság.

A szakorvosok óvatosságra intenek

A Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesülete mellett működő Orvos Tanácsadó Testület (SMBOE OTT) az erről kiadott állásfoglalásában felhívja a figyelmet arra, hogy az olasz kutatók által jelzett vénaszűkület nemcsak az SM betegekre jellemző, hanem az egészséges emberek egy jelentős hányadára is, ráadásul az SM betegeknek is csak egy részénél mutatható ki, azaz álláspontjuk szerint nem lehet csak ennek tulajdonítani a sclerosis multiplex kialakulását.

A vaslerakódás is előfordul más betegségekben is, mégsem jelentkeznek a sclerosis multiplexre jellemző tünetek, miként a vénás elzáródással járó agyi betegségekben sem figyeltek meg SM-re jellemző károsodásokat - hangsúlyozta az állásfoglalás.

Zamboni doktor és munkatársai 65 SM betegnek végeztek katéteres vizsgálatot és ballonos tágítást, majd - a tanulmányuk megírásáig - 18 hónapig követték sorsukat. A követés során túlnyomóan a relapszáló-remittáló SM-ben szenvedők tünetei javultak, ugyanakkor az ismételt véna-szűkület kialakulásának gyakorisága is magas volt, gyakorlatilag minden második betegben ismét fellépett. Emellett az sem mellékes, hogy a 18 hónap alatt valamennyi beteg ugyanúgy kapta tovább a korábban beállított immunmoduláns kezelést, mint az operációt megelőzően - elemezték a szakorvosok a Zamboni-munkacsoport tanulmányának körülményeit. Kevés a bizonyíték a vénaszűkület és az SM betegség közötti összefüggésre, kontrollált tanulmányok eddig nem voltak, viszont a műtétek nemcsak csalódással, hanem állapotrosszabbodással is járhatnak, többféle szövődményük lehet. Ezért mielőtt ilyen céllal végeztetnének vénatágító műtéteket, meg kell szervezni a betegek célirányos vizsgálatát - hívták fel a figyelmet.

A SMBOE OTT bizonyító erejű vizsgálatok hiányában csak gondosan megtervezett klinikai vizsgálat keretében, megfelelő etikai engedélyek birtokában tartja elfogadhatónak SM betegekben a lehetségesen fennálló CCSVI vizsgálatát és (ha ez kimutatható) a vénás szűkület tágítását.



Konferenciatéma is volt

A krónikus agyi-gerincvelői vénás elégtelenség és az SM kapcsolatával is foglalkoztak azon a tudományos konferencián, amelyet Amsterdamban együtt tartott az SM Kutatás és Kezelés Európai és Amerikai Társasága 2011 októberében. - Német, olasz, amerikai és kanadai szerzők továbbra sem tudták megerősíteni a Zamboni professzor által feltételezett szoros összefüggést a koponyán kívüli vénaszűkület és az SM között.

Világszerte végzett kutatásokban a CCSVI előfordulását igen eltérőnek találták SM-ben (7-100%), ezért a jelenlétéről következtetést levonni nem lehet - számolt be az előadássorozatról az orvostanácsadó testület vezetője, dr. Csépány Tünde. - Fontos eredmények remélhetőek az amerikai kutatók halálozást követő vizsgálataiból. Egészséges és SM-ben szenvedők vénás rendszerét, anatómiai variációit vizsgálják azokban a szakaszokon, melyek szűkületére Zamboni professzor felhívta a figyelmet.

Az eddig vizsgált hét SM beteg és hat kontroll személy patológiai eredménye alapján a vénás fali szűkületek előfordulása közel azonos. Nem elhanyagolható tény, hogy a "felszabadító műtétek" végzését követően ritkán szövődmény jelentkezhet, például a véna szűkület ismételt kialakulása a beavatkozás helyén, a beültetett háló (stent) trombózisa illetve vándorlása, a véna falának repedése, az agyi véna trombózisa, mélyvéna vagy következményes tüdő trombózisok vagy épp a vérhígító szedése következtében kialakuló agyvérzés. Mivel a kezelési javaslatoknak tudományos bizonyítékokon és nem a reményen kell alapulni, ezért szakmailag jelenleg SM-ben a felszabadító műtét végzése nem javasolt - foglalta össze a sclerosis multiplex kezelésével foglalkozó amsterdami szakmai kongresszuson elhangzottakat dr. Csépány Tünde, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika docense. - A kutatássorozat jelenleg is folyik. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a vénatágító műtéttel jelentősen befolyásolni lehetne a betegség alakulását. A következő nagy szakmai kongresszus, melyen újabb eredményeket bemutathatnak, áprilisban az Egyesült Államokban lesz - tette hozzá.

 

Forrás: hazipatika.com