Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Th17 sejtek szerepe a sclerosis multiplexben

2010.11.01

Th17 sejtek szerepe a sclerosis multiplexben

A sclerosis multiplex (multiple sclerosis, MS) betegségben a szervezet saját immunrendszere megtámadja és roncsolja az idegrost felépítésében résztvevő mielinhüvelyt. A betegség modellje a kísérletes encephalomyelitis (experimental autoimmune encephalomyelitis, EAE), melynek során immunsejtek, elsősorban T sejtek és makrofágok áramlanak a központi idegrendszerbe, megtámadják a mielinhüvelyt és helyenként lebontják azt. MS-ben és EAE-ben is megfigyelhető az idegsejtek károsodása, illetve elvesztése a gerincvelőben is. Mindeddig nem ismert, mi váltja ki az immunrendszer támadását az idegrendszer ellen, habár számos tényezőt hoztak összefüggésbe a folyamattal.

Siffrin és munkatársai kísérletes az autoimmun encephalomyelitist vizsgáltak két foton mikroszkópiás módszerrel (two-photon microscopy) élő egereken. Úgy találták, hogy Th17 sejtek szinapszis-szerű kapcsolatot hoznak létre az idegsejtekkel, és ezek a sejtek meghatározó szerepet játszanak a betegségben bekövetkező idegroncsolódásban. A folyamatban meghatározó jelentőségűnek bizonyult a T sejt fenotípusa: a központi idegrendszerre jellemző mielin oligodendrocita glikoproteinre specifikus (2d2) Th17 sejtek mellett ovalbuminra specifikus (OT-2) Th17 sejtek is kapcsolatba kerültek az idegnyúlványokkal, bár ez a kapcsolat kevésbé volt jellemző. A sejtek aktiváltsági állapota is fontosnak bizonyult: az OT-2 Th17 sejtek nem mutattak olyan hosszan tartó hatást, mint a 2d2 Th17 sejtek, vélhetőleg a helyi fenntartó mechanizmusok hiánya miatt.

A német kutatócsoport a korai idegroncsolódási folyamatokban az excitotoxicitást (NMDA N-methyl D-aspartate) által okozott agyszöveti károsodás) találta a legfontosabb tényezőnek, mivel az NMDA receptorok gátlása drámaian csökkent. Azonban nem ismert a mechanizmus, mely a mielinhüvelyt elvesztett foltok érzékenységének megnövekedéséhez vezet az excitotoxicitást kiváltó hatóanyagokkal szemben. Siffrin és munkatársai kimutatták, hogy az immunrendszer támadása által kiváltott excitotoxicitás során az idegsejtben bekövetkező kalciumion koncentráció emelkedés az axon felbomlásához és az idegsejt degenerációjához vezet.

Összefoglalva: amennyiben az aktivált Th17 sejtek elérik a központi idegrendszert, képesek közvetlen kapcsolatot létesíteni az idegsejtekkel, és kalciumion koncentráció változást előidézni antigéntől független módon. Az immunsejtek által közvetített, az idegsejtekben bekövetkező visszafordítható kalciumion koncentráció növekedés a továbbiakban terápiás megközelítési célpont lehet egyes idegrendszeri betegségek esetén.

Ref: Siffrin V. et al. In vivo imaging of partially reversible th17 cell-induced neuronal dysfunction in the course of encephalomyelitis. Immunity. 2010 Sep 24;33(3):424-36.